OTHER WORKS

Egyéb munkáim

2019-ben elkészítettem a Fővárosi Önkormányzat Óvodája bemutatkozó kisfilmjét.


A KORE (Koraszülöttekért Országos Alapítvány) megbízására elkészítettem az 1%-os kampányuk szpotját 2019-ben.


Szintén a KORE számára készült az alábbi kisfilm a 2018-as Családi Élménynapról.


2015 óta tutor vagyok a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál DocLab workshop-jában.

Az alábbi videót a 2017-es DocLab workshop-ról a fesztivál készítette:


2005-ben a Magyarországi Női Alapítvány (MONA) megbízásából a “Breaking patterns: New role models for men in future leadership positions” projekt keretében készítettem az alábbi – Változó szerepminták című – esettanulmányt, oktatási segédanyagot, amely egyben az Apacsavar c. dokumentumfilm előtanulmányaként is szolgált.

Változó szerepminták – Gellér-Varga Zsuzsanna dokumentumfilmje a Vimeo-n.

Közreműködtek:
Csendom Bernadett
Molnár Csaba 
Molnár-Csendom Ákos

Tarcali Barnabás 
Tarcali Benedek
Tarcali Géza
Tarcali Eszter

Szerkesztő – riporter:
Gaal Ilona

Vágó:
Hargittai László

Rendező – operatőr:
Gellér-Varga Zsuzsanna

A film elkészítését az Európai Unió támogatta.
© 2005 MONA Magyarországi Női Alapítvány


2013. január – Összefoglaló egy anti-rasszista flashmob-ról, melyet egy uszító hangvételű cikkeiről hírhedt újságíró elleni tüntetésképpen szerveztek, és az azt követő parázs vitáról.

 

Angyali üzlet

Az Angyali üzlet c. dokumentumfilm az egyik első angyalbefektető üzleti és emberi kalandjait mutatja be a magyar startup-világ kezdeti éveiben. Történet egy vállalkozóról, aki optimizmusát, szaktudását és vagyonát is beveti azért, hogy megvalósítsa célját.

Angyali üzlet – TRAILER a Vimeo-n.


Ha támogatnád, hogy minél több emberhez eljusson a film, kattints a “Támogatás” fülre az oldal tetején!


Ha szeretnél értesítést kapni a filmmel kapcsolatos hírekről, küldj egy e-mailt az angelbusiness “kukac” zsurlofilm “pont” com címre!


Rendező – operatőr – producer
Gellér-Varga Zsuzsanna

Zeneszerző – dramaturg – a rendező alkotótársa
Wizner Balázs

Vágó
Feszt Judit


WIZNER BALÁZS szociológus, dokumentumfilm-készítő, zeneszerző. Korábban az MTA Szociológia Intézetének kutatója, majd a Metaforum Film Stúdió vezetőjeként dokumentumfilmeket, társadalmi célú reklámokat készített. Jeleneg videóújságírókéntként (AFP) és videó operatőrként (Egyesült Államok Holokauszt Múzeuma) dolgozik. Filmes munkái mellett folyamatosan ír zenéket dokumentumfilmekhez, színházi előadásokhoz.

Jelentősebb filmek:
2012 Bosznia, Bosznia! (társrendező-dramaturg, rendező: Németh Gábor Péter)
2012 Dübörög a nemzeti rock (dramaturg, rendező: Kriza Borbála)
2005 Szomszédok voltak (producer, rendező: Gellér-Varga Zsuzsanna)

Fontosabb filmzenék:
2018 Angyali üzlet (rendező: Gellér-Varga Zsuzsanna)
2014 Szeretettel, Jane! (rendező: Kormos Gyula Krisztián)
2014 Portré sorozat a Victims of Communism Memorial Foundation részére (rendező: Pigniczky Réka)
2011 Kult_ur.hu dokumentumfilm Aczél Györgyről (rendező: Kormos Gyula Krisztián)  
2006 Zsingagógát vegyenek! (rendező: Gellér-Varga Zsuzsanna)
2005 Szomszédok voltak (rendező: Gellér-Varga Zsuzsanna)


FESZT JUDIT a spanyolországi Granadában végzett művészeti tanulmányai után grafikus-tervezőként dolgozott, és kísérleti rövidfilmeket készített. A Csempelevél c. dokumentumfilmjével társrendezőként megnyerte a Legjobb Dokumentumfilm díjat a 2009-es Magyar Filmszemlén. Azóta több dokumentumfilmnek, reklámfilmnek és corporate filmnek volt a vágója.

Válogatott munkái:
Csempelévél – Carta Azulejo – rövid dokumentumfilm, rendező, vágó – Duna Műhely 2008
Yad Hanna – A kollektív ember – dokumentumfilm, vágó – Duna Műhely 2009
Eszembe jutottál – Főhajtás Cseh Tamás előtt – koncertfilm, vágó – Duna TV 2010
Varázslatos gladiátorok – dokumentumfilm, vágó – HBO, New Angle Film 2011
Villa Forma – reklámfilm, vágó – Color Production – Brazil 2011
SANOFI – Nospa – corporate film, vágó – Filmpartners 2012
Riksa láz – dokumentumfilm, vágó – Duna Műhely 2012
MKB Bank – Korda Studio – multi screen presentation, vágó – Filmpartners 2012
Trans Duna I-II – dokumentumfilm, vágó – Filmpartners 2015

Díjai:
Legjobb Dokumentumfilm – Magyar Filmszemle – Budapest
Fődíj – Nemzetközi Super 8 Festival – Szeged
Aranyszarvas Díj, a diákzsűri díja – Dialektus – Budapest
Fődíj – Alter Native – Marosvásárhely, Románia
Fődíj kísérleti film kategóriában, a diákzsűri díja – Film.dok – Csíkszereda, Románia
A legjobb kísérleti film díja – Filmkritikusok Díja – Budapest
Legjobb Dokumentumfilm – Hungarian Film Festival of Los Angeles – USA


Angyali üzlet – stáblista

Hálás köszönettel tartozunk szereplőinknek, amiért megosztották velünk életüket

Szereplők

Károlyi Antal
Perényi András

Károlyi Bence
Károlyi Mili
Oláh Judit

További szereplők

Major Zsófia
Dombóvári Judit
Perényi János
Dr. Vajdáné Kutas Csilla
Az ELTE Gyakorló Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény óvodásai
Déri Viktor
Rába Viktória
Simonyi Erzsébet
Miló Viktória
Kádas Péter
Kubatov Márk
Wisinger János
Kurucz Ágnes
Károlyi István
Károlyi Istvánné
Czotter Balázs

Rendező – operatőr – producer
Gellér-Varga Zsuzsanna

Zeneszerző – dramaturg – a rendező alkotótársa
Wizner Balázs

másod kamera
Arun Battharai
Czotter Balázs
Krajcsovics Péter
Miklós Andrea
Perényi András
Tatiane Thompson
Zurbó Dorottya

drónfelvétel
Drone Media Studio

vágó
Feszt Judit

hangutómunka
Kreiner Tamás
Várhegyi Rudolf H.A.E.S.

colorist
Gotthárdi Balázs

utómunka
4Cut Stúdió
 

dramaturgiai konzultáns
Pálos György
Schulze Éva

grafika
Czuder Tamás
Parázs Bianka

VFX
Hermán Árpád 

interjúk leírása
Hernádvölgyi Andrea
Laki Ibolya
Varga Ágnes

fordítás, feliratok
Pigniczky Réka

zenefelvétel – zenei producer
Chris Allan Tod

zenészek
Ágoston Béla  klarinét, tenorszaxofon
Mazura János – tuba
Móser Ádám harmónika
Wizner Balázs trombita, szárnykürt

Főcímzene (Új bossa) kompozíció: Marton Miklós, hangszerelés: Wizner Balázs
A Florida c. számban közreműködött a Link zenekar 


Köszönjük a film elkészítéséhez nyújtott segítséget

Almási Tamás
Balogh Rita
Bruckner Zoltán (iCatapult)
Chris Brown
Dehelán Gábor (The Hub)
Dorota Roszkowska
Földes Ildikó
Frehr Ágnes
Gaal Ilona
Gellai Richárd (Megoldás Most)
Gellér János
Gellér Misi és Samu
Győrffy Szabolcs
Hild Imre (iCatapult)
Hűvös Ágnes (Megoldás Most)
Indrarto Janto (Kazimir)
Jeremy Braverman
Karen Everett
Kékesi Attila
Kis Anna
Kriza Bori
László Sára
Leena Pasanen
Málnay Barnabás (MM Klaszter)
Martin Hajdú György (Közép-európai Brókerképző Alapítvány)
Matthew Brunwasser
Meggyes Krisztina
Molnár László (Drone Media Studio)
Moniek Wester-Keegstra
Muhi András
Nagy Róbert, Dr.
Németh Gábor Péter
Nordin Eszter
Pap Levente
Papp Bojána
Papp Gábor Zsigmond
Paul Powells
Progl Helga
Rosta Katalin (ELTE Gyakorló Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény)
Safranka Mónika (iCatapult)
Sedika Mojadidi
Stefano Tealdi
Szabó Marianna (Közép-európai Brókerképző Alapítvány)
Szűcs Ildikó, Dr.
Tom Ernst
Tomka Veronika
Tóth-Makra Beáta
Turcsán Tamás
Vajda Éva
Varga Márta
Vranik Krisztián (Anker Klub)
Xackery Irving
Zsembery Levente

a hazai startup közösség tagjai


Támogatók

Bedő Bea
Bodó Teodóra
Giséle Kertai
Jason Regier
Kaposi Ágnes
Kaposi Gábor
Kelly St.John Regier
Kelly Tran
Kertai Tamás
Matt Needham
Mózes Tibor
Otrok Tamás
Sara Needham
Somogyi Zoltán
Somosi Péter
Somosi Zsuzsi
Sutapa Choudhury
Varga Péter
Zajdó Csaba

Kiemelt támogatók

Balogh Ildikó
Schäffer Zoltán
Szathmáry Viktor

Közép-európai Brókerképző Alapítvány

© 2019 Zsurló Film Kft.


A filmkészítők ezúton is szeretnék kifejezni köszönetüket további támogatóiknak, akik az INDIEGOGO kampány keretében járultak hozzá a film befejezéséhez:

Anne Senges, Ariel Ducey, Bárdos Kristóf, Biró Nurila, Borissza Kitti, Czuder Tamás, Daniel Abel, Deborah Hoffmann, Dehelán Gábor, Dimity Gábor Borisz, Eichner Hanna,  Elekes Ferenc, Farkas Zsolt, Fehérgyarmati-Tóth Károly, Ferenc Raj, Fogaras Dániel, Gall Cecilia, Gürtler Szilvia, György Anna, Halász Róbert, Harman Hoetink, Hegyes Katalin, Heidi Gronauer, Horgos Lénárd, Hugh Purcell, Huszák Loretta, Józsa László, Kádas Péter, Kaprinay Zoltán, Karafiáth Balázs László, Károlyi Antal, Károlyi Gergely, Klein Gábor, Klein Judit, Klein Sándor, Klein Ágnes, Kondor András, Kondor Judit, Langmár Péter, Leitner Zoltán, Lévai Balázs, Lévai Gábor, Lise Pieters, Loránd Imre, Lucija Stojevic, Major Zsófia, Málnay Barnabás, Manuela Maiguashca, Markó Alexandra, Molnár Gábor, Moniek Keegstra, Nádudvari Zoltán, Nagy Andrea, Nagy Dellemann Erika, Német G. Dániel, Nordin Eszter, Oksana Sarkisova, Orbán Sándor, Orbán Ágnes, Pátrovics Levente, Peter Klein, Pigniczky Réka, Progl Helga, Rajna Györgyi, Révész Judit, Rod Freedman, Roi Frey, Sajó András, Sallay András, Sara Maamouri, Schleer Tamás, Sessler Zoltán, Somosi Péter, Stacy Thompson, Szabó Márton, Szarvas Olivér, Szász György, Szemere Katalin, Szigeti Zsuzsanna, Tar-Ballai Éva, Tóth-Makra Beáta, Várfi Melinda, Varga Ágnes, Verő Mihály, Wohlmuth Máté, Záray Szilvia, Zubonyai Zoltán,

és mindazoknak, akik névtelenül támogatták a filmet

Szinopszis

Az Angyali üzlet c. dokumentumfilm az egyik első angyalbefektető üzleti és emberi kalandjait mutatja be a magyar startup-világ kezdeti éveiben. Történet egy vállalkozóról, aki optimizmusát, szaktudását és vagyonát is beveti azért, hogy megvalósítsa célját.

Antal 15 évig Nyugat-Európában a bankszektorban vállalt munkát, de öt évvel ezelőtt úgy döntött, hogy családjával együtt hazatelepül és itthon kezdi újra az életét. Döntését elsősorban az motiválta, hogy saját kezébe akarta venni az élete irányítását: alkalmazottból vállalkozóvá szeretett volna válni. Még azon az áron is, hogy ezért jól fizető, londoni pénzügyi állását kellett feladnia. Antal itthon “üzleti angyal”-ként fekteti be megtakarított pénzét, vagyis nem csak tőkével segíti a kezdő vállalkozókat és cégeiket, hanem szaktudásával és tapasztalatával is. A család hazatérésének másik oka akkor négy éves kislányuk nagyon ritka, veleszületett agyi rendellenessége volt. Milinek – az orvosok szerint – csak akkor van egyáltalán esélye arra, hogy megtanuljon beszélni, ha egynyelvű környezetben él.

Antal egyik támogatott cégének alapítója András, akinek egykor saját reklámügynöksége volt. Az ő ötlete az iLandGuide, egy turisztikai mobil applikáció, mely kedvelt nyaralószigeteken ad segítséget a turistáknak: látnivalókat, szolgáltatásokat mutat be a felhasználók számára ingyenesen, és nem kell hozzá közvetlen internetkapcsolat. A cég életének első éve izgalmasan alakult, András személyesen utazott a Karib-szigetekre franchise-partnereket oktatni, kalandjait videófelvételekkel dokumentálta. A kezdeti nehézségek, majd felívelés után két év elteltével a cég bajban van, a franchise-partnerek eladásai nem a terv szerint mennek, a tulajdonosok döntéshelyzet előtt állnak…

Antal kitart a cég mellett, bár a befektetni szánt tőkéje erősen fogyóban, a családja megélhetése veszélyben van. Az angyalkodás mellett bokszol, ejtőernyőzik, biciklizik, közben kommunikációs tréningeket és előadásokat tart leendő startuppereknek, pitch versenyeken zsűrizik, és egy egészen újfajta módot fedez fel a családjával együtt, hogy végre “beszélni” tudjanak Milivel…

Az Angyali üzlet c. filmet Magyarországon, az Egyesült Államokban és a Karib-szigeteken forgattuk, a film a hazai startup-szcéna kialakulását Antal üzleti és családi történetén keresztül 4 éven át követi.

A rendező motivációja

Izgalmas, pozitív kicsengésű és reményteli témáról szerettem volna filmet készíteni, mely jó irányba befolyásolhatja a nézők szemléletmódját. Az Angyali üzlet globális jelenséget mutat be egy itthoni történet segítségével. A film főszereplője személyében is összeköti a Nyugatot és a Keletet, tizenöt évnyi nyugat-európai tapasztalatával igyekszik a magyarországi vállalkozókat közelebb hozni az általa jól ismert szellemiséghez. Személyes példája – és rajta keresztül szándékaim szerint a film is – pozitívan befolyásolhatja a társadalom bizonyos rétegeiben jelenlevő befektető- és tőkeellenes hangulatot.

Azt gondolom, hogy korunk társadalmi és gazdasági kríziséből a kivezető utat a 21. század elképesztő tempójú technológiai fejlődése is biztosíthatja. Hiszem, hogy Magyarországnak, vele együtt a Közép-kelet Európai régiónak és az egész világnak bele kell kapaszkodnia a 2000-es évek óta tartó technológiai fellendülésbe, a remek ötleteknek meg kell találniuk a befektetőket és viszont, és ennek a folyamatnak az elsődleges terepe a startup-ok világa.

Az Angyali üzlet szereplői a semmiből értéket hoznak létre, áttételesen sok embernek adhatnak munkát és teremthetnek esélyt az elindulásra. Egy előremutató, pozitív, izgalmas történet emberi sorsokkal, összetett személyiségekkel, konfliktusokkal és azok megoldásával remélem, sokak számára inspiráló lehet.

Forgatás – werkfotók

” order_by=”sortorder” order_direction=”ASC” returns=”included” maximum_entity_count=”500″]

Üzleti angyal munka közben

” order_by=”sortorder” order_direction=”ASC” returns=”included” maximum_entity_count=”500″]

Térképek – András üzleti útjai

” order_by=”sortorder” order_direction=”ASC” returns=”included” maximum_entity_count=”500″]

Cikkek


Dokumentumfilm mutatja meg, hogyan kezdődött a magyar startup-láz
2021. 04. 27.
(A HVG.hu filmajánlója, online vetítéssel – hvg360 előfizetők számára)


Startup Kertmozi Mosonmagyaróvár (2020.08.27.)
Interjú egy résztvevővel, Csiba Ildikóval

Ötödször várta nézőit a San Francisco-i Magyar Filmfesztivál
2018. nov. 2-3.
Horváth Balázs cikke a fesztiválról


Mi visz rá valakit, hogy a vagyonát kockáztassa egy bizonytalan üzletért?
2018. 04. 18.
A 24.hu cikke a filmről


Segítsen, hogy elkészülhessen a magyar film a magyar startupokról!
2018. 04. 16.
Az Index.hu cikke a közösségi finanszírozási kampányról


A magyar startupok világáról készül dokumentumfilm
2018. 04. 13.
A Filmhu cikke a közösségi finanszírozási kampányról


Filmet forgatnak a magyar startupvilág hőskoráról – a befejezésre gyűjtenek most
2018. 04. 11.

A Forbes.hu cikke a filmről


Startup ecosystem in Hungary and a documentary film about its early years
Egy izraeli portál blogposztja a magyar startup ökoszisztémáról és a filmről (angolul)


NŐKÖR

Angyali üzlet készülőben: “Hát ilyen sokáig tart elvágni azt a filmet?”
2018. 03. 31.

Gürtler Szilvia blogposztja a film elkészítésének “női” oldaláról


Egy független kép a magyar startup-világról – kell nekünk?
2018. 03. 23.

Hűvös Ágnes blogposztja az Indiegogo-kampány elindulása után

 

 

Események

Dokumentumfilm mutatja meg, hogyan kezdődött a magyar startup-láz
2021. 04. 27.
A HVG.hu online dokumentumfilm-vetítése – hvg360 előfizetők számára)



Startup Kertmozi
Mosonmagyaróvár, 2020. aug. 27. 20.00 – 23.00

Filmvetítés és beszélgetés a rendezővel és a főszereplőkkel
Az INPUT Program szervezésében


ASTRA FILM 26 – Sibiu International Film Festival 2019

A filmet kétszer vetítik a Central&Eastern European szekcióban versenyben.

Dátumok: 2019. 10. 16. este 20:00 és 2019. 10. 18. este 18:00

Részletek itt.


Bronze Remi Díj a WorldFest Houston 52. Nemzetközi Független Filmfesztivál-on

Link a fesztívál díjazottjainak oldalára


Angyali üzlet – filmvetítés & kerekasztal-beszélgetés

2019. 05. 24. 17:30 – 20:00 Central European University, Auditorium “B”

Az esemény részletei a Facebook-on


Vállalkozók a filmvásznon – filmklub
A vetítés után beszélgetés Gellér-Varga Zsuzsannával és Károlyi Antallal

2019. 04. 10. 18:00 Corvinus Egyetem, Faculty Club

Az esemény részletei a Facebook-on


Nyilvános bemutató – BIDF (Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál)

2019.01.30 18:00 Cinemay City Aréna

Jegyvásárlás itt.

A vetítés után beszélgetés a rendezővel és a főszereplőkkel.


Startup Szerda – Angyali üzlet VIP filmvetítés a STARTITUP Győr szervezésében

A vetítés után beszélgetés a rendezővel és a főszereplőkkel – 2018. dec. 5., Győr, Rómer Ház

Az esemény részletei a Facebook-on


5. San Francisco-i Magyar Filmfesztivál – San Francisco, CA (USA)

Vetítés és beszélgetés a rendezővel – 2018. november 3. 11.45


 

 

VÉGET ÉRT INDIEGOGO KAMPÁNYUNK, de az oldalon megtalálsz minden fontos információt a film befejezéséről.


Ha szeretnéd segíteni az Angyali üzlet további útját, nem maradtál le semmiről!

  • Lájkold Facebook oldalunkat, és oszd meg barátaiddal is, hogy ők is értesülhessenek friss híreinkről!
  • Küldd tovább weboldalunk linkjét másoknak is!
  • Ha pénzzel támogatnád, hogy a film minél több érdeklődőhöz eljuthasson a jövőben, küldj egy e-mailt az angelbusiness “kukac” gmail “pont” com címre a bankszámla/PayPal adatokért.

 

MR. MOM

Apacsavar

Anya dolgozni jár, apa pedig otthon van a kisfiukkal – hogyan egyeztethető össze a munka és a családi élet? Az Apacsavar című dokumentumfilm egy mai dilemmákkal szembesülő család portréja.
Mi történik, ha egy család “nem hagyományos” módon szeretné felnevelni a gyermekét, úgy, hogy anya a kenyérkereső, apa pedig a családi háttér megteremtője? A film a család mindennapi életén keresztül a társadalmi elvárásokról is szól, és bemutatja, hogy a hagyományos nemi szerepek hogyan hatnak a családtagok identitására és a családi élet egyensúlyára.

A filmben egy éven át követhetjük a család életét, majd egy évvel később újra ellátogatunk hozzájuk, hogy kiderüljün, mi változott körülöttük, bennük? Hogyan vélekedtek Apa szülei fiuk “új” szerepéről? Hogyan hatott a család életére Apa egy éves főállású “anyasága”? Milyen árat fizettek érte?

DVCAM, hossz: 21 perc., 2009.

Apacsavar – Gellér-Varga Zsuzsanna dokumentumfilmje a Vimeo-n.


Filmünket nyilvános megtekintési lehetőséggel tettük fel weboldalunkra, hogy minél több emberhez eljuthasson.
Ha érdekesnek találta az Apacsavar-t, és van rá lehetősége, kérjük, támogassa munkánkat PayPal-on keresztül, hogy további dokumentumfilmeket készíthessünk.
A filmnek nincs szabott ára, döntse el Ön, mekkora összeget ajánl fel. Köszönjük!

Gaal Ilona (újságíró, szerkesztő) jelenleg a Magyar Rádió szerkesztője. Szociológus-közgazdász diploma megszerzése után újságíró lett, többek között a Figyelőben, a hvg.hu-n, és a Magyar Narancsnál jelentek meg cikkei. Jelenleg a “manager magazin” felelős szerkesztője.

 


Wizner Balázs (producer-zeneszerző) a METAFORUM Média és Kutató Központ vezetője. Szociológát végzett, Master fokozatát a CEU (Közép-Európai Egyetem) Nacionalizmus Tanulmányok tanszékén szerezte. 1998 óta PhD-hallgató az ELTE szociológia tanszékén. Több tudományos kutatásban vett részt, publikált, ezenfölül írt forgatókönyvet rövidfilmhez (Három séta, 2003), és két könyve jelent meg (A palacsinta hangja. Roma gyerekek összegyűjtött írásai, 1999; A pilóta. Regény 2000). 2005 őszére jelenik meg második regénye. Korábban zeneszerzőként működött közre színházi előadásban és kisjátékfilmben. Saját jazz együttesében trombitán játszik és zenét ír.


Trencsényi Klára (Operatőr) 2004 óta foglalkozik dokumentumfilmezéssel – operatőrként (pl. IDFA-díjas The Angelmakers/A komp nem üzemel 2005, Eltitkolt évek 2009) és rendezőként (Corvin Variációk 2011, 3 Esküvő – Elena és Leo 2009, Birds Way 2009, Az esély 2007). Nagyrészt külföldi produkciókban, a szerzői dokumentumfilm elkötelezettjeként dolgozik, az első magyar kreatív dokumentumfilm-fejlesztő workshopot 2010-ben szervezte Budapesten. Jelenleg két 70 perces kreatív dokumentumfilmet készít rendező-operatőrként.


Stáblista:

Szereplők:
Csendom Bernadett
Molnár Csaba
Molnár-Csendom Ákos
Molnár Géza
Molnár Gézáné

Hangmérnök:
Lippényi Gábor

Vágó:
Takács Gábor

Operatőr:
Gellér-Varga Zsuzsanna
Trencsényi Klára

Producer – zeneszerző:
Wizner Balázs

Szerkesztő – riporter:
Gaal Ilona

Rendező:
Gellér-Varga Zsuzsanna

A film a Nemzeti Kulturális Alap,
a Magyar Mozgókép Közalapítvány
és a MONA Magyarországi Női Alapítvány támogatásával készült.

 © 2009 Metaforum Bt., Zsurló Film Kft.

 

” order_by=”sortorder” order_direction=”ASC” returns=”included” maximum_entity_count=”500″]

 2012. január: A filmet beválogatták az amerikai IMOW (International Museum Of Women – Nők Nemzetközi Múzeuma) online kiállítására, melynek címe: Your Voices: On Motherhood (A Ti Hangotok az Anyaságról). Ez a kiállítás nemzetközi felhíváson alapul, művészeket, írókat, újságírókat, fotográfusokat kértek fel, hogy foglalkozzanak a modern anyaság kérdéseivel. A kiállításra kiválasztott alkotások sok témát érintenek: anyaság és identitás, munka, egészség, terhesség, alternatív anyaság, generációs különbségek, stb. Az IMOW a világ minden pontjáról beérkezett közel 600 pályaműből 30 történetet emelt ki.


  • A film a Community Choice Award (Közönségdíj) döntőjében a 3. helyen végzett! Köszönjük a szavazatokat!
  • Vetítések:
    Gyermekvállalás és munka-magánélet harmonizációs problémák Magyarországon és Európában
    RECWOWE Konferencia
    Az MTA Szociológiai Kutatóintézet szervezésében, 2010. március 18.10-15h
  • M1: 2009. szeptember 29. 14:00

ONCE THEY WERE NEIGHBOURS

Szomszédok voltak

Gettó, téglagyár, vasútállomás, tömegsír – ezúttal a magyarországi zsidók szomszédai emlékeznek. Mit tettek és mit tehettek volna? Mit láttak és mit akartak látni a közvetlen közelükben zajló eseményekből a második világháború végnapjaiban? A Szomszédok voltak című dokumentumfilm a máról legalább annyira szól, mint a történelemről: a múlttal való szembenézés hiányát, hatvan évnyi hallgatás kísérteteit jeleníti meg.

DVCAM, hossz: 65 perc., 2005.

“Nem szívesen beszélek róla, mert rossz emlék.”
“Itt születtek, nem úgy volt, hogy elmennek innen.”
“Ez az össze-vissza világ, ami volt… a kisember pláne nem tehetett róla.”
“Egész közeli kapcsolatban voltunk, de nem beszéltek az ottani dolgokról.”
“Ők nem mondták, én nem kérdeztem.”

Szomszédok voltak – Gellér-Varga Zsuzsanna dokumentumfilmje a Vimeo-n.


Filmünket nyilvános megtekintési lehetőséggel tettük fel weboldalunkra, hogy minél több emberhez eljuthasson. Ha érdekesnek találta a Szomszédok voltak-ot, és van rá lehetősége, kérjük, támogassa munkánkat PayPal-on keresztül, hogy további dokumentumfilmeket készíthessünk.
A filmnek nincs szabott ára, döntse el Ön, mekkora összeget ajánl fel. Köszönjük!

Kriza Bori (szerkesztő-riporter) egyetemi tanulmányait az ELTE szociológiai és kisebbségszociológiai szakán, valamint a budapesti Közép-Európai Egyetem Nacionalizmus Tanszékén végezte. Jelenleg a francia kormány ösztöndíjasaként a párizsi Institut d’Etudes Politiques és az ELTE Szociológia Intézetének doktori hallgatója. Számos kutatásban vett részt, főbb érdeklődési területei: szélsőjobboldali politikai pártok és ideológiák Európában, nemzeti mítoszok és identitás, migráció, kisebbségek, idegenellenesség, antiszemitizmus és kollektív emlékezet. Több tudományos publikációja jelent meg magyar és angol nyelven, rendszeresen közöl cikkeket, riportokat a magyar sajtóban. 1999 óta több társadalmi problémát feldolgozó díjnyertes dokumentumfilmben közreműködött mint ötletadó, szakértő, riporter (Kitüntetetten, Az út vége, Valahol otthon lenni – rendező: Almási Tamás).

Wizner Balázs (producer-zeneszerző) a METAFORUM Média és Kutató Központ vezetője. Szociológát végzett, Master fokozatát a CEU (Közép-Európai Egyetem) Nacionalizmus Tanulmányok tanszékén szerezte. 1998 óta PhD-hallgató az ELTE szociológia tanszékén. Több tudományos kutatásban vett részt, publikált, ezenfölül írt forgatókönyvet rövidfilmhez (Három séta, 2003), és két könyve jelent meg (A palacsinta hangja. Roma gyerekek összegyűjtött írásai, 1999; A pilóta. Regény 2000). 2005 őszére jelenik meg második regénye. Korábban zeneszerzőként működött közre színházi előadásban és kisjátékfilmben. Saját jazz együttesében trombitán játszik és zenét ír. Jelenleg három dokumentumfilmen dolgozik.

Stáblista
Szereplők:
Harkai Gusztáv
Horváth Ferenc
Jenkei Ede
Kosztich Ágoston
Németh Mária
Harkai András
Harkai József
Kiss László
Lóránt Imre
Tomai László
Tóthárpád Ferenc
Tóth József
Schwahoffer Gusztáv
Szerdahelyi Endre
Vágvölgyi Antal    

Fotók, archív anyagok:
Berzsenyi Dániel Könyvtár, Szombathely
Id. Giczy József
Jenkei Ede
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár
Országos Széchenyi Könyvtár
Wienerberger Téglaipari Rt.

Zenefelvétel:
Noszticzius Vilmos
INITA Hangstúdió

Hangszerelés:
Balázs Egon    

Narrátor:
Király Attila

Előkészítés:
Frivaldszky Bernadett
Vidra Zsuzsanna

Utómunka:
4CUT Digital Workshop

Vágó:
Hargittai László

Producer – zeneszerző:
Wizner Balázs

Szerkesztő – riporter:
Kriza Bori

Rendező – operatőr:
Gellér-Varga Zsuzsanna

A film a
Magyar Mozgókép Közalapítvány
és a
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának
támogatásával készült.

© 2005. Metafórum Film, Gellér-Varga Zsuzsanna

Gettó, téglagyár, vasútállomás, tömegsír – ezúttal a magyarországi zsidók szomszédai emlékeznek. Mit tettek és mit tehettek volna? Mit láttak és mit akartak látni a közvetlen közelükben zajló eseményekbol a második világháború végnapjaiban? A Szomszédok voltak című dokumentumfilm a máról legalább annyira szól, mint a történelemről: a múlttal való szembenézés hiányát, hatvan évnyi hallgatás kísérteteit jeleníti meg.
Kőszeg festői városka, hegyek közt fekszik az osztrák határ közelében. A 150 éves zsinagóga a város közepén áll – elhanyagolva, omladozó falakkal, gaztól benőve és lelakatolva. Egy idős férfi megáll a zsinagóga előtt. “És nem újítják fel! Ezeknek annyi pénzük van és…” Hatvan évvel ezelőtt szomszédok voltak, de ma már nem élnek itt zsidók.
A város lakói – az egykori zsidóőr és az idős hölgy, aki kislánykorában ennivalót hordott be a gettóba, vagy a szemtanú, aki tizenévesen a téglagyár tőszomszédságában lakott – hasonlóképpen emlékeznek. Tisztelettel beszélnek régi szomszédaik üzleti érzékéről és állítják, hogy mindenről csak a németek tehettek.
De valóban, csak a németek? A film nehéz – nem feltétlenül megválaszolható – kérdésekkel állítja szembe a nézőt a közemberek cselekedeteivel kapcsolatban. A város polgárai – hasonlóan a magyar társadalom nagy többségéhez – máig nem néztek igazán szembe a múlttal, nem tették föl maguknak a kérdést: Hogy engedhettük? Mit tehettünk volna?


Az alábbi interjú a Film.hu Filmnévjegy szekciójában jelent meg:

– Miért ezt a filmet csináltad meg, mi izgatott benne?

Azok a filmek, amelyek eddig készültek a holokausztról, általában a zsidó túlélőket szólaltatták meg. A Szomszédok voltak azért újszerű, mert a szemtanúkkal forgattunk, az elhurcoltak, illetve a később odahurcoltak szomszédaival. A film szerkesztő-riporterével, Kriza Bori szociológussal együtt fontosnak tartottuk, hogy végre a „másik” oldal is megszólaljon. A film forgatásakor érdekes volt azt tapasztalnunk, hogy a szereplőink ma ugyanúgy beszélnek, ugyanazokat a kifejezéseket  használják, mint 60 évvel ezelőtt. A holokausztot feldolgozó filmekre azért is szükség van, mert Magyarországon a felelősség kérdése még mindig tabu, a múlttal való szembenézés nem történt meg úgy, ahogy például Németországban, ahol a felelősségvállalás a társadalom és az egyének számára is elkerülhetetlen volt.

– Hogyan állt össze a stáb és a film anyagi háttere?

Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert a Magyar Mozgókép Közalapítvány a film általunk kért teljes költségvetését támogatta. Továbbá a filmtörvény által biztosított új lehetőséget, a cégek általi szponzorálást is ki tudtuk használni.

A forgatócsoport igazából két emberből állt. A film szerkesztő-riportere Kriza Bori szociológus volt, akivel már korábban is dolgoztam együtt Almási Tamás filmjében. Bori volt a riporter, én a rendező, operatőr, hangmérnök egyszemélyben, és persze mindenben segítettük egymást, tehát egy nagy közös kaland volt a forgatás. Az intim, kétszemélyes stáb nagyon jól bevált, mert bensőséges témával foglalkoztunk, és úgy éreztük, a szereplőink jobban meg tudnak nyílni nekünk kettőnknek, mintha többfős stábbal trappoltunk volna bele az életükbe.

A film előkészítésében és utómunkáiban nagy szerepe volt producerünknek, Wizner Balázsnak, aki „mellesleg” zenész is és a film – általam nagyon szeretett – zenéjét is ő írta. Vágónk Hargittai László volt, akivel szintén dolgoztam együtt korábban is, az ő tapasztalata is sokat adott a film végső szerkezetéhez. 

– Mi tette emlékezetessé a forgatást?

A film egyik jelenetében a Kőszeg környéki erdőkben kalauzol bennünket a helyi fizikatanár, aki egyben amatőr helytörténész is. Fő kutatási területe a város második világháborús története, és elsősorban a még fel nem tárt – általa többezer fősre becsült – tömegsírok. Erdei „sétánk” során – ahol árkon-bokron, bozóton át kamerástul loholtunk a szereplőnk nyomában, alig bírva lépést tartani vele – egyszer csak megtorpant egy bokor tövében és a földre bökött. A kamerán keresztül lenéztem, majd visszahőköltem, mert egy kiásott gödröt láttunk, az alján valami csontszerű tárggyal. (Az utómunka során ki is kellett vágnunk a belőlem kitörő meghökkenést.) Aztán szereplőnk a bokor tövéből előhúzott egy zacskót, melyben emberi lábszárcsontok voltak, ő ásta ki arról a helyről, hogy bizonyítsa teóriáját a feltáratlan tömegsírokról. Hozzátette, hogy koponyát is talált ugyanott, de azt elvitték a rendőrök, hogy megvizsgáltassák…

– A 2005-ös év pénzügyi megszorításai milyen hatással voltak a filmed elkészítésére?

Nem befolyásolta a munkánkat, mert a filmre még 2004-ben pályáztunk és 2005 májusára tulajdonképpen már készen voltunk. Ezután már csak apróbb változtatásokat, rövidítéseket végeztünk, illetve a film feliratos változatát készítettük el – ezt már saját zsebből.

 

” order_by=”sortorder” order_direction=”ASC” returns=”included” maximum_entity_count=”500″]

Cikkek

Filmvilág

2014. október – Báron György: Egyszer volt. Magyar dokumentumfilmek a Holokausztról

“Mindezeket a munkákat az a félelem hatja át, amit Kertész Imre „a feledéstől való szorongásnak” nevezett. Az emlékezés áll Gellér-Varga Zsuzsanna filmje, a Szomszédok voltak (2005) középpontjában is, ám benne – szemben az előzőekben tárgyalt munkákkal – olyan kőszegi polgárok emlékeznek, akik sem áldozatok, sem tettesek nem voltak: néma szemtanúkként élték meg az eseményeket. A kőszegi zsidóság sorsa sem volt más, mint a kalocsaié vagy a máramarosszigetié. Az itteniek ugyanúgy békés, harmonikus együttélésre emlékeznek vissza, akárcsak a zsidók. Kőszeg helyzete azonban speciális: itt, a város szélén, a sínek menti téglagyárnál, koncentrációs tábor működött, ahová az ország más részeiről hurcolták a deportáltakat (majd vitték azokat, akik túlélték, tovább, más táborokba). A városlakók nem csak a zsidók deportálásáról tudtak, hanem arról is, hogy a szomszédságukban láger található, amelynek rabjai embertelen körülmények között, éhezve-fázva végeznek kényszermunkát, s esnek nagy számban a kegyetlen bánásmód áldozatául. Joviális idős polgárok idézik fel békés sörözgetés közben az emlékeiket. Nem, gázkamra az biztos nem működött a táborban, arról tudnánk, mondják (a kőszegi gázkamrát a Társasutazás egyik szereplője is említi). Az emlékezők szavaiból sajnálat és együttérzés csendül ki, de nem tudni, ebben mennyi az emlékek utólagos korrekciója, a megfelelés az elvárásoknak, a kamera jelenlétének. Van, aki őszintének tűnik, mások mintha inkább csak felmondanák a kötelező penzumot. Igaz, az ő helyzetük messze nem olyan egyértelmű, mint az áldozatoké (vagy a gyilkosoké). Ők pusztán szomszédok voltak. Látták, ami történt, de – mondják –, ha akartak is volna, nem tudtak segíteni.

A holocaust történetét ismerjük. Érdekes lenne – miként erre a Szomszédok voltak mellett lengyel példát is láthattunk – a még élő szemtanúkkal elbeszéltetni a szomszédok történeteit: hogy ők hogyan élték meg, amikor embertársaikat megkülönböztetik, kiszakítják a békés polgári létből és vágóhídra hajtják. Feltenni sokaknak a kérdést, miként Gellér-Varga Zsuzsanna feltette: te mit tettél, mit éreztél akkor? Tanulságos, fontos gyűjtemény lenne, mert a hallgatag többséget szólaltatná meg – amíg még nem késő.”

A teljes cikk szövegéért kattintson a logo-ra.


Broward Jewish Journal (Florida, USA)
2006. 10. 19. Phyllis Steinberg: Film a magyar holokauszt szemtanúiról (kritika a Fort Lauderdale Filmfestival-ról)

Kattintson a cikkre, hogy olvasható méretű legyen.
(Angolul – fordítás később…)

 

 



PILPUL – alterzsid webmag a Marom Klub Egyesület hivatalos lapja

2006. 04. 30. Szarka Judit: Tapintat és pontosság
Nézői gondolatok Varga Zsuzsanna Szomszédok voltak című dokumentumfilmjéről

A cikk szövegéért kattintson a logo-ra.


Élet és Irodalom
2006. 02. 17. Stőhr Lóránt: Több szólamban. A 37. Magyar Filmszemle dokumentumfilmjeiről

“A holokauszt újszerű megközelítésére tett kísérletet Varga Zsuzsanna rendező Szomszédok voltak című művében. Varga az áldozatok és túlélők sorsa helyett a szemtanúk, a passzív megfigyelők, az elhurcoltak szomszédainak élményeire kíváncsi. A megszólaltatott kőszegiek meglepően készségesen, bár érzelmileg hárítva idézik fel emlékeiket, egyesek talán éppen azért, hogy az ötven éve cipelt kínos terhet végre meggyónhassák a riportereknek. A Szomszédok voltak ugyanakkor nem egyszerűen a múltra vonatkozik – a magyar társadalom holokauszttal kapcsolatos felelősségének mindmáig tartó elhárítása, a németekre való mutogatás folytán az emlékezés a jelen erőterébe kerül: az antiszemitizmus továbbélése miatt a zsidókra vonatkozó minden szónak, minden gesztusnak éle van. Az emlékidézés, az “én mit tettem volna a helyükben?” szorongató érzése, valamint a hárítás drámai pillanatai mellett a holokauszthoz való jelenkori viszonyulás időnként groteszkbe fordul át. A kisvárosi hagyományápoló kör vitája a gázkamra létérol, az emlékműállítás bornírtsága, a tömegsírok kihantolását sürgető férfi megszállottsága mind az emlékezés felemásságát húzza alá.”

Kattintson a cikkre, hogy olvasható méretű legyen.


Film.hu
2006. 01. 30. Surányi András: Csoportterápia – elemzés

“Varga Zsuzsanna: Szomszédok voltak – Bátor és nagyon érzékeny film, ahol a borzalom hétköznapiságát tudja elmondani a film készítője, ahol a kicsi árulásaink, a kicsi tehetetlenségeink súlytalannak tűnő gesztusaiból épül fel a borzalom totalitása.”

Kattintson a filmhu-logora a teljes cikkért!



Filmkultúra
2006. 02. 01. Stőhr Lóránt: Megrendülés nélkül. Beszélgetés Varga Zsuzsanna rendezővel

A cikk szövegéért kattintson a Filmkultúra-logora!



Magyar Narancs
2005. 05. 05. Bori Erzsébet: Szélső helyzet. Dokumentumfilm-kritika


Kattintson a cikkre, hogy olvasható méretű legyen, vagy a logo-ra a cikk online verziójáért.



Magyar Narancs
2005. 05. 19. Vajda Júlia: Szélső helyzet – olvasói válasz a dokumentumfilm-kritikára


Kattintson a cikkre, hogy olvasható méretű legyen.



Nők Lapja Évszakok
2005. június Fodor Marcsi: Élete kész film


Kattintson a cikkre, hogy olvasható méretű legyen.


Film.hu
2005. 05. 23. Szlanárs Emese: Az utolsó pillanat – Interjú Varga Zsuzsannával

A cikk szövegéért kattintson ide.


Klubrádió
2005. 07. 30. Kun Zsuzsa és Németh Kristóf: Klubdélelőtt – Interjú Varga Zsuzsannával

A logora kattintva a jobb egér gombbal “Cél mentése másként”/”Save Target As” utasítással az interjú mp3 file-ként elmenthető.
(File mérete: 6.85 Mb)

 

 

Események

37. Magyar Filmszemle – Budapest
versenyprogramban – 2006. febr. 1. szerda 18.00 és febr. 4. szombat 12.00 a Mammut moziban


Big Sky Documentary Film Festival – Missoula, Montana (USA)
versenyprogramban – 2006. febr. 16. – 22.


III. Film.dok magyar-román dokumentumfilm fesztivál – Csíkszereda, Románia
versenyprogramban – 2006. máj. 22-28.


30th Atlanta Film Festival – Atlanta, GA (USA)
versenyprogramban – 2006. jún. 9-17.


19th Dallas Video Festival – Dallas, TX (USA)
versenyprogramban – 2006. aug. 10, 9:00


3. Cinefest Miskolc – Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiválja – Miskolc
Duna Televízió különdíja – 2006. szept. 16-23.


IV. Szombathelyi Zsidó Fesztivál – Szombathely
2006. szept. 13. 18:00 Savaria Mozi


2006 Berkeley Film & Video Festival Berkeley, CA (USA)
Dícsérő Oklevél (Honorable Mention Award) – 2006. okt. 6-8.


21. Fort Lauderdale International Film Festival – Fort Lauderdale, FL (USA)
versenyprogramban – 2006. október 16 – november 14.


2006 Jewish Eye World Jewish Film Festival – Beer Sheva, Israel
versenyprogramban – 2006. november


Duna TV – 2007. jan. 15. hétfő 22:25-kor
Duna TV
– 2007. márc. 16. péntek 4:45-kor
Duna II. – 2007. márc. 18. vasárnap 15:50


Kamera Hungária 2007 Televíziós Műsorfesztivál – Pécs
döntőben – 2007. márc. 29. – ápr. 1.


M2 – 2008. febr. 13. szerda 14:35-kor
M2 – 2009. jan. 29. csütörtök 23:15-kor


Filmes esték a Chernel Kálmán Városi Könyvtárban, Kőszeg
2019. okt. 30. szerda 18:00
A vetítés után közönségtalálkozó és beszélgetés Murai András filmtörténésszel

SYNAGOGUE FOR SALE

Zsinagógát vegyenek!

Privatizáció, ír kocsma, jelzálog, árverés. Ki gondolná, hogy a kőszegi zsinagógáról van szó?

A kisváros közepén álló műemlék zsinagóga omladozik, falai áznak. A hivatal széttárt kezekkel reménykedik. A tulajdonosok befektetésük megtérülését várják. A szomszéd város zsidó hitközsége és a helyi önkormányzat alapítványt hoz létre. Egy házaspár harcbaszáll az épület megmentéséért…

A Zsinagógát vegyenek! című dokumentumfilm az elmúlt évtizedeknek tart görbe tükröt egy 150 éves épület sorsán keresztül.
DVCAM, hossz: 47 min., 2007.

“Egy magánszemély számára ez az épület akkor ér valamit, ha összedől.”
“Azzal is tisztában kell lenni, hogy a zsinagóga nem egy gazdaságos beruházás.”
“Én ezt az épületet szeretem, én ezért tenni akarok.”
“Egészséges ember nem vesz meg zsinagógát, mert nem tudja mire használni.”

Zsinagógát vegyenek! – Gellér-Varga Zsuzsanna dokumentumfilmje a Vimeo-n.


Filmünket nyilvános megtekintési lehetőséggel tettük fel weboldalunkra, hogy minél több emberhez eljuthasson. Ha érdekesnek találta a Zsinagógát vegyenek!-et, és van rá lehetősége, kérjük, támogassa munkánkat PayPal-on keresztül, hogy további dokumentumfilmeket készíthessünk.
A filmnek nincs szabott ára, döntse el Ön, mekkora összeget ajánl fel. Köszönjük!

Gaal Ilona (újságíró, szerkesztő) jelenleg a Magyar Rádió szerkesztője. Szociológus-közgazdász diploma megszerzése után újságíró lett, többek között a Figyelőben, a hvg.hu-n, és a Magyar Narancsnál jelentek meg cikkei. Jelenleg a “manager magazin” felelős szerkesztője. A Zsinagógát vegyenek! című film készítésében szerkesztő-riporterként vett részt, s a történetet a “manager magazin” számára is feldolgozta.


Kriza Bori (szerkesztő-riporter) egyetemi tanulmányait az ELTE szociológiai és kisebbségszociológiai szakán, valamint a budapesti Közép-Európai Egyetem Nacionalizmus Tanszékén végezte. Jelenleg a francia kormány ösztöndíjasaként a párizsi Institut d’Etudes Politiques és az ELTE Szociológia Intézetének doktori hallgatója. Számos kutatásban vett részt, főbb érdeklődési területei: szélsőjobboldali politikai pártok és ideológiák Európában, nemzeti mítoszok és identitás, migráció, kisebbségek, idegenellenesség, antiszemitizmus és kollektív emlékezet. Több tudományos publikációja jelent meg magyar és angol nyelven, rendszeresen közöl cikkeket, riportokat a magyar sajtóban. 1999 óta több társadalmi problémát feldolgozó díjnyertes dokumentumfilmben közreműködött mint ötletadó, szakértő, riporter (Kitüntetetten, Az út vége, Valahol otthon lenni – rendező: Almási Tamás).


Wizner Balázs (producer-zeneszerző) a METAFORUM Média és Kutató Központ vezetője. Szociológát végzett, Master fokozatát a CEU (Közép-Európai Egyetem) Nacionalizmus Tanulmányok tanszékén szerezte. 1998 óta PhD-hallgató az ELTE szociológia tanszékén. Több tudományos kutatásban vett részt, publikált, ezenfölül írt forgatókönyvet rövidfilmhez (Három séta, 2003), és két könyve jelent meg (A palacsinta hangja. Roma gyerekek összegyűjtött írásai, 1999; A pilóta. Regény 2000). 2005 őszére jelenik meg második regénye. Korábban zeneszerzőként működött közre színházi előadásban és kisjátékfilmben. Saját jazz együttesében trombitán játszik és zenét ír. Jelenleg három dokumentumfilmen dolgozik.


Hargittai László (vágó) a 4Cut Digitális Műhely alapítója és társtulajdonosa. 1990 óta dolgozott a Magyar Televízióban, a TV3-ban, a Duna Televízióban és a HVB Kft.-ben (volt Filmgyár) mint vágó. Számos díjnyertes játék- és dokumentumfilm (többek között Almási Tamás, Pigniczky Réka, Salamon András, Szekeres Csaba, dokumentumfilmjeinek) vágója, alkotótársa.

 


Stáblista

Szereplők:
Benkő János
Béres Anikó
Béres Sándor
Gamauf Lajosné
Hauer Tamás
Ivicsics Péter
Jelinek Endre György
Kiss Károly
Krug Gusztáv
Mátrai István
Tokaj Margit

Fotók:
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal – Fotótár
Gamauf Lajosné

Zenészek:
Hegyaljai-Boros Zoltán (brácsa)
Mazura János (tuba)
Réthy Zsombor (harsona)
Szokolai Zoltán (harmonika)

Zenefelvétel:
Noszticzius Vilmos
INITA Hangstúdió

Utómunka:
4CUT Digital Workshop

Vágó:
Hargittai László

Szerkesztő – riporter:
Gaal Ilona
Kriza Bori

Producer – zeneszerző:
Wizner Balázs

Rendező – operatőr:
Gellér-Varga Zsuzsanna

A film a Magyar Mozgókép Közalapítvány
és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának
támogatásával készült.

© 2007. Metafórum Film, Zsurló Film Kft.

Privatizáció, ír kocsma, jelzálog, árverés. Ki gondolná, hogy a kőszegi zsinagógáról van szó?

A kisváros közepén álló műemlék zsinagóga omladozik, falai áznak. A hivatal széttárt kezekkel reménykedik. A tulajdonosok befektetésük megtérülését várják. A szomszéd város zsidó hitközsége és a helyi önkormányzat alapítványt hoz létre. Egy házaspár harcbaszáll az épület megmentéséért…

A valaha gyönyörű kőszegi zsinagóga mára az enyészeté. Lassan összeomlik, és ezzel eltűnik a kőszegi zsidóság utolsó mementója, ami még a várost arra emlékezteti, hogy régen virágzó zsidó közösség élt itt. Jól példázza a magyar műemlékek sorsát az, ahogy a rendszerváltás zűrzavarában privatizálták az épületet, majd tulajdonosról-tulajdonosra szállva rohamosan pusztult. A zsinagóga a város szégyenfoltja lett. A turisztikai központtá váló és egyre szépülő, varázslatos hangulatú Kőszeg kellős közepén különösen szembeötlő a rendkívül elhanyagolt épület. Mindemellett a zsinagóga sorsára rányomja bélyegét a város második világháborús múltja is. Kőszegen koncentrációs tábor működött, sokak szerint elgázosítással is próbálkoztak, a mai napig tömegsírokat rejt a közeli erdő, valamint tudvalevő az is, hogy egy kőszegi bunkerben építette ki utolsó mentsvárát Szálasi a háború végóráiban. Egy jellegtelen emlékoszlop állít emléket a koncentrációs tábor áldozatainak a város szélén, a zajos főút mellett. A zsinagóga elhanyagoltsága így nem csupán egy épület, sőt nem csak egy helyi közösség emlékének elhanyagolását jelképezi, hanem azt is, hogy Kőszeg miképpen emlékszik múltjának e szakaszára.

Bár történtek kezdeményezések a zsinagóga megmentésére, ezek egyelőre mind kudarccal végződtek. Ma már óriási összegbe kerülne az épület rendbehozatala, de ennél még komolyabb akadály a tisztázatlan tulajdonosi helyzet. Az épületről a budapesti és a szombathelyi zsidó hitközség (Kőszegen ma már nem élnek zsidók) és a város még a rendszerváltás idején lemondott. Az állam tulajdonából privatizáció útján egy magánszemélyhez került meglehetősen alacsony összegért, majd az továbbadta másnak. Jelzálog került az épületre, a melléképületeket pedig már el is árverezték. Közben szó volt arról, hogy ír kocsmát nyitnak az épületben, de egyre nyilvánvalóbb, hogy a tulajdonos számára legegyszerubb, ha kivárja, míg összeomlik, és így egy értékes telekhez jut Kőszeg belvárosában.

A városnak és a szombathelyi zsidó hitközségnek szándékában állt visszavásárolni az épületet, de olyan magas összeget kér érte a jelenlegi tulajdonos, hogy azt nem tudják kifizetni. Ugyanezért nem tudják a melléképületek új tulajdonosai sem megvenni a zsinagógát. Így sem ők, sem a város nem tud pályázni különféle állami vagy uniós forrásokra a rekonstrukció fedezésére. Pedig most már valóban csak néhány év kérdése, hogy menthetetlenné váljon az épület.

A Zsinagógát vegyenek! című dokumentumfilm az elmúlt évtizedeknek tart görbe tükröt egy 150 éves épület sorsán keresztül.

” order_by=”sortorder” order_direction=”ASC” returns=”included” maximum_entity_count=”500″]

 

 

Manager Magazin

2006. szeptember Gaal Ilona: Kalapács alatt. Zsinagóga-üzlet

A cikk szövegéért kattintson a logo-ra.


Film.hu
2006. 12. 14. Dénes Balázs: Abszurd a helyzet? Filmezd le. Zsinagógát vegyenek!

A cikk szövegéért kattintson a logo-ra.


Alpokalja-Online
2006.12.23. Zsinagógát vegyenek! – Kis kőszegi abszurd

A cikk szövegéért kattintson a logo-ra.


 

 

 

 

 

Klubháló

2007. 02. 01. Böjte József blogja a Szemléről (részlet)

“Néhány értékes filmről, és érdekes alkotóról kell szólnom, mert érdemes figyelni rájuk. (A filmeket egyébként az Uránia moziban már ismétlik a jövő héten, szerdáig.)

Gellér-Varga Zsuzsa rendezte a Zsinagógát vegyenek című, moralizáló esemény filmet, amely a kőszegi elárvult zsinagóga hányattatásairól szól. A tulajdonosváltások, a hitközségi vacakolások, az állami és önkormányzati tehetetlenség, és a közömbös műemlékesek miatt a mai napig nincs, aki rendbe hozza a lassan az olaszliszkai zsinagóga sorsára jutó épületet. (Ugye emlékszünk Jancsó Miklós döbbenetes filmjére?) Egy barátom nemrég azt fejtegette, hogy Magyarországon egyetlen dolog, amire várat lehet építeni, az az irigység. Nos, ebben a filmben látjuk annak a házaspárnak a kálváriáját, akik kezdeni akarnak és tudnak is valamit az épületegyüttes egy részével, de már kikezdte őket a rosszindulat, az irigység.”


 

 

 

Film.hu

2007. 02. 02. Kiss Viktória Réka: A dokumentumfilmek vitája

“…Kiemelkedő dicséretet kapott a Magyarfutball (Muhi András Pires), az Élik az életüket (Zsigmond Dezső), a Zsinagógát vegyenek! (Gellér-Varga Zsuzsanna) és A vagon (Zelki János)….”


Judapest.org
2007. 01. 31. “vadjutka” blogja: Zsinagógát vegyenek!

“…Történet a rendszerváltás szülte fehér foltokról, egymásra mutogatásról, a felelősség tologatásáról, impotenciáról, zsidókról és nem zsidókról és egy nemsokára eltűnő műemlékről.”

A blog bejegyzés teljes szövegéért kattintson a logo-ra.


Élet és Irodalom
2007. 03. 02. Stőhr Lóránt: Hazatérők, hontalanok, emigránsok. A 38. Magyar Filmszemle dokumentumfilmjeiről

“Gellér-Varga Zsuzsanna a kőszegi zsinagóga eladásának, felújításának kálváriájában a zsidóság tárgyi emlékeinek, múltjának életben tartását kínos kötelességként leplezi le. A feszes szerkezetű Zsinagógát vegyenek! éles konfliktushelyzet köré rendeződik, ami a zsinagóga melléképületeit megvásároló, az épületért tenni akaró házaspár, illetve a zsidó hitközség és a városi önkormányzat későn eszmélő szövetsége között alakul ki. Ha rövid újsághírként olvasnánk a történetet, bizonyára utóbbiaknak adnánk igazat, ám a dokumentumfilm ismét a sorok mögé lát, a hónapokon át rögzített felvételek érvényre juttatják a tevékeny házaspár emberi igazságát.”


 

 

 

Filmvilág

2007/október Wostry Ferenc: Spanyolok a spájzban. Miskolc: Cinefest

“Gellér-Varga Zsuzsanna Zsinagógát vegyenek! című tanulmánya böcsületes látlelet önkormányzati töketlenkedésről, a helyi hitgyülekezet pitiánerségéről és két egyszerű, de rendkívül talpraesett ember azon próbálkozásáról, hogy megmentsék a háború óta elhagyatottan álló, összeomlani készülő kőszegi zsinagógát. Az a fajta hatásos, oknyomozó dokumentumfilm, amelyből Magyarországon oly kevés van.”

A cikk teljes szövegéért kattintson a logo-ra.


Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem
Doktori iskola III. évf. 2. félév, 2008.

Kárpáti Ildikó: “Napok romjai” “Zsinagógát vegyenek!” – Gellér-Varga Zsuzsanna dokumentumfilmje

“A kőszegi zsinagóga romja úgy áll a szép Kőszeg szívében, ahogy a magyar zsidók története a magyar történelemben: éktelen, szégyenletes, feldolgozhatatlan, megérthetetlen, ugyanakkor megkerülhetetlen, kísérteties, fenségesen borzalmas dolog. Külön állnak, és nem tudnak mit kezdeni egymással.

A dolgozat teljes szövegéért kattintson ide.


 

 

 

Zona.hu

2008. július 8. Szále László: Egy makacs zsinagóga Kőszeg szívében

“Nem és nem akar összedőlni a kőszegi zsinagóga, pedig 1944 óta üresen áll, s – majdnem mindenkinek az lenne a legjobb. A városnak nem főne a feje, a tulajdonos(ok)nak lenne egy olcsón szerzett pazar belvárosi telke, s a templomot sem kéne fölújítani, ha egyszer már összedőlt. De– egyelőre– nem dől. “

A cikk teljes szövegéért kattintson a logo-ra.

 

  • Díszbemutató: Toldi Mozi – 2006. dec. 14. 19:00
  • 38. Magyar Filmszemle – Budapest
    versenyprogramban – 2007. jan. 31. szerda 16.15 és febr. 1. csütörtök 15.15 a Mammut moziban, febr. 3. szombat 13.00 az Uránia moziban
  • IV. Film.dok magyar-román dokumentumfilm fesztivál – Csíkszereda, Románia
    versenyprogramban – 2007. máj. 14-20.
  • Duna TV – 2007. 08. 27. 21:15
    Duna II. – 2007. 09. 21. 23:45
    Duna TV – 2007. 10. 20. 4:00
    Duna TV – 2008. 07. 07. 21:40
  • 4. Cinefest Miskolc – Nemzetközi Fiatal Filmesek Fesztiválja – Miskolc, 2007/09
    Duna Díj
  • 7. Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál – Los Angeles, CA, USA – 2007/11
  • M2 – 2008. 01. 23. 23:15
    M2 – 2009. 04. 17. 18:50
  • 2008 Dialektus Fesztivál – Budapest – 2008/03
    versenyprogramban
  • “Crossroads of Europe” Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál Lublin, Lengyelország – 2008/04
    versenyprogramban
  • 2008 Jewish Eye World Jewish Film Festival – Ashkelon, Izrael – 2008/10
    versenyprogramban

SCREW YOUR COURAGE

Macbeth munka után


A Macbeth munka után városi fekete fiatalokról szól, akik napközben minimumbérért kemény fizikai munkát végeznek, esténként viszont véreskezű királyokká és királynőkké válnak Shakespeare Macbeth-jében.

“És ha baj lesz? – Ha baj lesz!
Szedd össze minden bátorságodat
és nem lesz baj!

Shakespeare: Macbeth 1. felv. 7. szín (Ford.: Szabó Lőrinc)

DVCAM, hossz.: 26 perc © 2000. USA (Eredeti címe: Screw Your Courage)

Macbeth munka után – Gellér-Varga Zsuzsanna dokumentumfilmje a Vimeo-n.


Filmünket nyilvános megtekintési lehetőséggel tettük fel weboldalunkra, hogy minél több emberhez eljuthasson. Ha érdekesnek találta a Macbeth munka után-t, és van rá lehetősége, kérjük, támogassa munkánkat PayPal-on keresztül, hogy további dokumentumfilmeket készíthessünk.
A filmnek nincs szabott ára, döntse el Ön, mekkora összeget ajánl fel. Köszönjük!

Producer, rendező, operatőr, vágó
Zsuzsanna Varga

Társ-producer
Kelly St. John

Zene
Michael Turner

Hangfelvétel
Matthew Brunwasser, Jessie Deeter, Craig Delaval, Jeff Gove, Lisa Munoz, Sara Needham

Kreatív tanácsadó
Jon Else

Vágási tanácsadó
Deborah Hoffmann

Technikai tanácsadó
Kean Sakata

On-line vágó
Karen Everett

Szereplők (a megjelenés sorrendjében)
Yusuf Salahuddin, Khalesa Hasan, Willim Boynton, Victoria Evans, Charlie Marenghi

További szereplők
T.J. Wedeman, Tressie Ball, Felicia Crump, Matt Gietl, Spencer Wolfe, Audrey Russano, Marcus Williams, Latoya Stroughter, Isaac Jabbar, Grady Jackson, Apollo DeLove, Maggie Richardson, Kisha Davidson, Monique Perry, Anthony Tatem

Külön köszönet
Joan Bieder, William Drummond, Chris Jenkins, Kate Kline May, Bence Nanay, Linda Schacht
East Bay Conservation Corps: Jonathan Albert
SF Shakespeare Festival: Toby Leavitt, Charles McCue

A University of California at Berkeley, Graduate School of Journalism gyártásában

Copyright © 2000 Zsuzsanna Varga

A Macbeth munka után (eredeti címe: Screw Your Courage) városi fekete fiatalokról szól, akik napközben minimumbérért kemény fizikai munkát végeznek, esténként viszont véreskezű királyokká és királynőkké válnak Shakespeare Macbeth-jében.

Ezek az Oakland-i fiúk és lányok különböző okokból mind kimaradtak a középiskolából, de néhány év múltán meggondolták magukat, és most megpróbálnak visszatérni a “helyes” útra. Az East Bay Conservation Corps nevű állami szervezetben munkát kapnak és a munka mellett esténként tanulhatnak, hogy megszerezzék az érettségijüket.

A tanulmányaik választható része az Éjféli Shakespeare program, melyet a San Francisco Shakespeare Fesztivállal közösen szervez a Conservation Corps. A tízhetes program keretében a résztvevők jelmezeket-díszleteket készítenek, megtanulnak és előadnak egy Shakespeare drámát — rövidítve persze, de eredeti szöveggel. A részvétel motiválására még egy kis ösztöndíjat is kapnak.

A Macbeth munka után a próbafolyamatot követi a színdarab két főszereplője szemszögéből. Yusuf (Macbeth) pár évvel ezelőtt még kábitószer-kereskedőként egy nap alatt keresett annyit, mint most két hét munkájával. A pénznél azonban nagyobb vonzerőnek bizonyult a biztonság… Khalesa-nak (Lady Macbeth) 21 éves korára két gyermeke van, két különböző apától, de mivel az az álma, hogy divattervező lesz, tavaly újrakezdte az iskolát.

A Shakespeare-i helyzetek és jellemek visszaköszönnek a főszereplők életében. A párhuzamokra néha maguk is rádöbbennek. „Nem megyek vissza többé. Tettemet szörnyű elgondolni is,” mondja Macbeth szavaival Yusuf, aki szakított múltjával és változtatott az életén.

Yusuf, Khalesa és társaik a napi munkától fáradtan estéről estére megküzdenek a nyelvfacsaró Shakespeare-i sorokkal, az emberinél hatalmasabb, végzetes karakterekkel és saját korlátaikkal. A küzdelem kimenetele azonban egyáltalán nem egyértelmű….


“War-story” (A forgatás kihívásai)

Khalesával száguldani az érzelmi hullámvasúton…
Megtudni, hogy Yusuf apa lesz…
Az előadás alatt velük együtt motyogni a nyelvtörő Erzsébet-korabeli sorokat…
Yusuf szavaiért harcolni a vágószobában, hogy világos és érthető legyen a története, kerek mondatokat építeni a szavaiból, anélkül, hogy a lényeg megváltozzon, örülni minden megspórolt másodpercnek…
Magyarországról érkezve attól tartani, hogy a kemény életű fekete fiatalok elutasítanak-e, majd szembesülni azzal, hogy rendkívül elfogadóan, barátságosan és nyitottan állnak az én teljesen különböző hátteremhez…

Megküzdöttem érte, de nagyon élveztem a sokszínűséget. A Macbeth munka után c. film készítése közben szembesültem az amerikai élet sokféleségével, és nehéz körülmények között élő nagyszerű embereket ismertem meg.

” order_by=”sortorder” order_direction=”ASC” returns=”included” maximum_entity_count=”500″]

Díjak

Best Documentary Short Prize – The 25th Atlanta Film and Video Festival 2001


Best Short Doc Award – 2002 DocSide Documentary Film Festival, San Antonio, TX


Andrew A. Stern award for the most promising television documentary at the Graduate School of Journalism, UC Berkeley in May 2000


Honorable Mention – Carolina Film and Video Festival 2001


 

 

Események, vetítések

KTOP-TV (Oakland, CA government access cable channel) – December 16th 2000


KQED (San Francisco – Bay Area PBS affiliate) – February 18th 2001 (as part of the series “Independent View”.)


Carolina Film and Video Festival (Greensboro, NC) – March 14 – 17 2001


Firstglance4 Philadelphia – March 26 – 30 2001


Fairfax Documentary Film Festival (Fairfax, CA) – March 31 2001


Kansas City Filmmakers Jubilee – April 4 – 8 2001


John Hopkins Film Festival (Baltimore, MD) – April 12 – 15 2001


Mediawave International Festival of Visual Arts (Győr, Hungary) – April 27 – May 5 2001


Rochester International Film Festival (Rochester, NY) – May 4-7 2001


The 25th Atlanta Film and Video Festival (Atlanta, GA) – June 8-16 2001


New Orleans Film Festival – October 14-18 2001


Nextframe UFVA’s Touring Festival of International Student Film and Video – 2001-2002


Docside 2002 Documentary Film Festival (San Antonio, TX) – March 1-3 2002


Pacific Film Archive (Berkeley, CA) presents Screw Your Courage on April 15th 2001 as part of “Lost and Found: Documentaries from the Graduate School of Journalism”